A diabolóban nincs mozgóalkatrész: a színes gumiharangok, a kúpok, és középen a tengely egy csavarral jól össze vannak húzva. A diaboló játék közben gyorsan forog, így a pörgettyűhatás miatt nem billen le a kötélről. A tengely a zsinegen csúszik, súrlódik, ezért időnként hajtani kell - illetve a trükkök egy része gyorsítja a diabolót. Ezért előnyős, ha acélból van a tengely, mert az acél tükörfényesre kopik, így a diaboló kevésbé fékeződik. A sebesség megtartásához másik fontos tényező a méret és a súly. A diaboloklubosok leggyakrabban a tizenhárom centiméter átmérőjű, háromszáz grammos változatot használják. Ennek már közepes sebességnél is jó az iránytartása, és nem lassul le túl hamar.

Diabolózsinórnak elég sokminden megfelel. Legfőbb kritérium a kötéllel szemben, hogy kis átmérőjű legyen (<2mm). A klub által használt zsinórok között két lényegi eltérés van, mégpedig, hogy a gyári diabolókötél és az 1mm-es lavinazsinór merevebb, míg a reluxazsinór és a 2mm-es hegymászózsinór rugalmasabb. Ez utóbbit mi nem is használjuk. Guirinek például reluxazsinór van a pálcájába fűzve, Care és Toti pedig csakis a gyári diabolókötélre esküszik, illetve Totinak mindegy.
Egy szó mint száz előnyös a körszövött kivitel, mert a külső szőtt 'harisnya' miatt könnyen csúszik a zsineg önmagán. A képen fölülről lefelé láthatunk sodrott, fonott, és körszövött madzagot.
A sokféle kötél közös tulajdonsága, hogy idővel elszakadnak. Erről szól szakadó rovatunk.
A kényelmes kötélhossz megtalálása fontos momentum és nem is olyan könnyű, mint azt elsőre gondolnánk. A klub tagjai különböző hosszúságú kötelet használnak. Itt osztjuk meg, hogy mi hogyan mérjük ki köteleink hosszát.